Főétel Húsos Főétel Pékáru Pizza

Köntösbe bújt pörkölt

DSCF4363_2

Adtam egy utolsó esélyt a hűtőben lapuló pörkölt maradéknak, amihez már tésztát is lusta voltam kifőzni, annyira  nem volt sok. A hortobágyi palacsinta vonalon elindulva tejfölösre terveztem, de mivel az viszont nem lapult a hűtőben, így kimaradt a mókából. Így is szuper volt. És az jutott eszembe, hogy a munkába járóknak magukkal vinni is könnyebb egy alufóliába becsomagolt “szendvicset”, mint tálkában vinni a pörkölt+tészta kombót, majd este vakargatni a műanyag mikrózható tál oldaláról a soha le nem jövő narancssárga pirospaprikás zsírt… 🙂 (De légyszi szóljatok, ha csak az én edényeim sínylik meg ennyire, mert akkor lecserélem őket) – Jó, be kell valljam, azért nem mind ilyen, de van amiről smirglivel se jönne le. 🙂

 

DSCF4362_2

Hozzávalók a tésztához

25 dkg liszt, 1,5 tk só, bors, 2 ek olíva olaj, 2,5 dkg élesztő, 1-1,5 dl víz, teáskanál cukor, 1 ek lenmag (elhagyható)

Az élesztőt nem szükséges felfuttatni, elég ha a langyos-cukros vízben feloldjuk. Ezután mindent szépen összedolgozunk, hogy egy jól gyúrható, nem ragacsos tésztát kapjunk. (A vizet érdemes apránként hozzáadni). Ha szárított élesztővel dolgozunk (fél csomag elég), akkor tényleg csak mindent dobjunk a tálba, és gyúrjuk, gyúrjuk. Ha kész, legalább fél óra pihi. Ketté szedjük a tésztát, egyenként kör alakúra nyújtjuk, és egyik felüket megtöltjük kívánságunk szerint. Tehát itt jöhet a maradék pörkölt, amit akár még tovább turbózhatunk főtt tojással is, vagy zöldségekkel. A tészta másik felét ráhajtjuk, és alaposan összenyomkodjuk (enyhén bevizezhetjük az alsó lapot, mielőtt félbehajtjuk, így könnyebben összeragad. Én még villával meg szoktam nyomkodni biztos ami biztos alapon. Vízzel, vagy felvert tojással kenjük meg bátran, de enélkül is működik, egyszer csináltam sonkás verziót, ott pl. semmivel se kenegettem. 230-250 fokos sütőbe toljuk, és kb. 10-15 perc alatt el is készül.

Ebből a mennyiségből 2 elég nagy “papucs” lett, tehát a maradék mennyiségének függvényében csökkentsük, vagy növeljük a tészta mennyiségét. Hozzáteszem, ha marad a tésztából, soha rosszabb ne történjen velünk, sodorjuk rudakká, és kész a ropogtatni való grissini.

Vélemény, hozzászólás?