A név nem teljesen pontos, csokiroládnak indult, csak hiba csúszott a szerkezetbe, és módosuláson esett át a süti 🙂 A recept a mézes krémesnél emlegetett szakácskönyvből való. Még Karácsony előtt sikerült akciósan hozzájutnom mascarpone krémhez, így vettem is kettőt, hogy majd az ünnepek alatt felhasználom. Aztán nem így történt. Így most gyorsan, még lejárat előtt… Tovább »

Először is… Nagyon boldog 2013-as évet kívánok  minden kedves blog olvasónak és nem olvasónak is! 🙂 Tartozom az egyel korábbi bejegyzésem kiegészítésével. Az ajándékok a tegnapi nappal mindenhova kézbesítődtek. Kicsit elcsúsztunk sajnos a család egyik részével ünneplés ügyileg, ennek egy vírus (vagy nem vírus, máig se tudjuk pontosan) volt az oka. De most nem is… Tovább »

Becsomagolódtak a karácsonyi saját kézzel készült ajándékok…. Részletek az összes kis csomag kézbesítése után 🙂 Ezúton kívánok Mindenkinek Szeretetben, Egészségben, Békességben gazdag Karácsonyt!!! Pihe

Mézes krémest még gyerekkoromból ismerem, apai nagymamám készítette, és nagyon, nagyon szerettem! Aztán évekre feledésbe merült… Végül rájöttem, hogy nekem van egy nagyon szuper süteményes könyvem, amit szívből ajánlok bárkinek, mert eddig egyetlen receptben sem csalódtam, az arányok mindig, mindenkor tökéletesek voltak (természetesen nem tudok mind a 250 receptről nyilatkozni, de amit próbáltam, azok tényleg… Tovább »

  Sokszor készítem ezt vendégváró nasinak, egyrészt mert oltári egyszerű, másrészt mert fincsi. A múltkor még meg is kérdezte valaki, hogy ugye cukiból van? 🙂 Mondjuk ez vicces volt, mert azért látszatra semmiképp sem ezt gondolná róla az ember. Általában picikre készítem, de most nagyon vékonyra, és nagyon hosszúra készítettük B-el. Így tovább tart egy-egy… Tovább »

Az elmúlt évek Adventi naptárát most újabb váltotta fel. Nem mintha nem szerettem volna, mert szerintem nagyon cuki volt, és annyira egyszerű, hogy csuda. De így is kis súlyt bírt csak el, és most már duplázódik a töltet. A 2 füzéres megoldás helyett egy egyszerűbbet választottam az idén. Mondjuk azért megküzdöttem vele rendesen, de ez… Tovább »

Mivel közelegnek az ünnepek, az embert elkapja a gépszíj… engem általában az utolsó napon szokott elkapni, folyton későn jut eszembe, hogy nem csináltam ezt se, azt se, és az ajándékok vásárlásával is el szoktam maradni rendesen… persze minden évben megfogadom, hogy a következő évben idejében hozzáfogok mindenhez, aztán mintha ezt varázsütésre elfelejteném, a következő évben… Tovább »

Most sült ki az utolsó adag is. A Márton-napról megmaradt kacsazsírt (sehol nem kaptam libát, így elképzeltük, hogy libát eszünk, és jóízűen faltuk a kacsacombokat) szerettem volna hasznosítani, és bár kifliket terveztem eredetileg, mégis meggondoltam magam. Úgyis nagyon rég készült már pogácsa, és ha marad esetleg holnapra, tudok vinni anyukámékhoz is. Ez a terv, aztán… Tovább »

Tegnap egész reggel azon törtem a fejem, hogy mit süssek délutánra a családnak. És akkor jött TücsökBogár fotója, koszorúja, és már tudtam is. Azért meg kell valljam, az a koszorú gyönyörű. És a fotó is. Nekem egyik sem jött össze. Mondjuk koszorúhoz hozzá se fogtam, ismerem magam ennyire. A fotóhoz meg sem az ihlet, sem… Tovább »

Nos, a csatolt “szerzemény” ez esetben nem ehető. De a konyhában készült, így elférhet itt 🙂 Már lassan vége az ősznek ugyan, de ezek még október közepén készültek, csak nem volt időm feltenni ide. Először csak szimplán só-liszt gyurmázásba fogtunk, aztán lettek belőle a tököcskék. B. igen lelkesen készítette is a gyurmát, de ennél még… Tovább »