DIY - Csináld magad! Egyéb Érdekességek

Retro édességek – gyerekkorunk kedvencei házilag

Már semmi sem a régi… legfőképp igaz ez kedvenc gyerekkori édességeinkre, a vaníliás karikára, a pilótára, a jó öreg krémtúróra stb., azonban könnyedén elkészíthetjük ezeket otthon saját magunk! 😉 Ehhez mutatok most recepteket nektek!

1.   K R É M T Ú R Ó

retro1

Imádtam az ízét gyerekkoromban, és minden doboz alját megnéztem a boltban, hogy lássam melyikben mennyi mazsola van (nyilván ugyanannyi volt), és azt tegyem a kosárba, amelyikben a legtöbbet látom. 🙂 Kiflivel kitunkolni maga volt a földi mennyország… 🙂 Ilyen ízű krémtúrót már nem találni a boltok polcain. De senki se csüggedjen, az itthon elkészített verzió meglepően jól hozza a retro ízvilágot. 🙂

diy vaníliás krémtúró

Hozzávalók
(kb. 4 bolti méretű adag)

2,5 dl tej
1/2 rúd vanília, vagy 1 tk vanília kivonat
3 ek cukor
2 tojás sárgája
1 ek (15 gramm) vaníliás pudingpor
(esetleg étkezési keményítő/liszt)
20 dkg túró
mazsola (opcionális)

Először is elkészítjük a vaníliás krémet. 2 dl tejet a vanília rúd kikapart belsejével, és a rudakkal együtt (ezeket később eltávolítjuk) elkezdjük forralni. Közben a tojások sárgáját a cukorral, a pudingporral (keményítővel/liszttel) elkeverjük, és a maradék 0,5 dl tejjel csomómentesre keverjük. Ezt szépen hozzácsurgatjuk a már forró tejhez, és folyamatosan kevergetve összeforraljuk, amíg egy sűrű krémet nem kapunk. Ekkor kiszedhetjük a vanília rudakat. Kicsit hagyjuk hűlni, majd ha már nem tűzforró, hozzáadjuk a túrót, és az egészet egy botmixerrel krémesre dolgozzuk. Poharakba szedjük, és behűtve tálaljuk.

2. T E J K A R A M E L L

retro2

Ragacsos, nem éppen fogbarát, de elképesztően finom tejkaramell. 🙂 Nehéz belőle nem sokat enni. 🙂

tejkaramell

Hozzávalók
50 dkg cukor
2 dl tej
4 dl tejszín
3 cs. vaníliás cukor

Én a fenti adagok felével dolgoztam csupán. De a folyamaton ez semmit sem változtat, viszont ha ti is csökkentett adaggal dolgoztok, ne tegyétek túl nagy tálba. Én egy 18×18 cm-es sütőformát használtam. Béleljük ki sütőpapírral, vagy ha nincs, olajozzuk ki alaposan. (Szerintem a sütőpapír jobb, mint az olaj, de rátok van bízva.)
Minden hozzávalót egy edénykébe öntünk, és elkezdjük összefőzni (közepes gázrózsa közepes láng). Egy darabig nem történik semmi, csak olvad minden. 🙂 Aztán egyszer csak elkezd bugyogni.
Csökkentsük a lángot, és innentől még jobban figyeljünk. Kb. 45 percnél elkezd majd besűrűsödni, és pöfékel.

Na innentől már tényleg ne hagyjuk szegényt magára, mert lőttek a munkánknak. A maradék nagyjából 10 percet szánjuk teljes mértékben a karamellre, és kevergessük, kevergessük. Amikor már tényleg nagyon sűrű, és a színe is elérte a végső stádiumot, akkor zárjuk el a tűzhelyet alatta, és öntsük át a már kibélelt tálunkba. Innentől kezdve már semmi dolgunk, hagyjuk pihenni jó pár órácskát.

Ha elérte a megfelelő állagot, már könnyen tudjuk késsel szeletelni.

3. P I L Ó T A  K E K S Z

retro3

Fekete-fehér kekszek krémes nagyon csokis töltelékkel. Várjátok meg, míg összeáll, hogy ne csúszkáljon, amikor beleharapunk, és kellően megpuhítsa a krém a kekszet. Tudom, tudom, ez a legnehezebb időszak, de bízzatok bennem. 🙂 Mindenféle szerénység nélkül állítom, hogy ezek a kekszek nekem sokkal-sokkal jobban bejönnek, mint a bolti változat.

pilóta keksz csokival

Hozzávalók
35 dkg liszt
5 dkg kukoricaliszt
(ettől lesz igazán keksz a keksz)
25 dkg vaj/margarin
15 dkg porcukor
1 cs. vaníliás cukor
csipet só
1 tk vanília kivonat
2 M-es tojás sárgája
1,5 ek kakópor

Krémhez
1 tálba étcsokoládé
15 dkg vaj
3-4 ek porcukor
1 dl tejszín
1 tk rum (opcionális)

Kezdjük a krémmel. Hőálló tálba pakoljuk a feltördelt csokit, a kockázott vajat, rászórjuk a porcukrot, és felöntjük tejszínnel, illetve adhatunk hozzá kevés rumot. Egy lábasba vizet teszünk, erre rátesszük a csokival és egyéb hozzávalókkal megpakolt tálat, és melegíteni kezdjük a vizet, hogy vízgőz felett mindent egyneművé olvasszunk. Ha kész, félretesszük hűlni.

Jöhetnek a kekszek. Érdemes a hozzávalókat kettészedni, és 2 tésztát kikeverni. A lisztet a porcukorral elkeverjük, és a vajat elmorzsoljuk benne. Az egyikhez hozzáadjuk a vanília kivonatot, a másikhoz a kakaóport, majd a tojások sárgájával összeállítjuk a tésztát. (Ügyeljünk rá, hogy mindkét tészta egyforma állagú legyen.) Ha nem állna össze, pár csepp vízzel tudunk segíteni magunkon. Ha kész, fóliába csomagoljuk, és kis időre (fél óra) betesszük a hűtőbe pihenni a tésztát.

Ezután lisztezett felületen kinyújtjuk kb. 4-5 mm vastagra, és korongokat szaggatunk, amiket sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatunk. Kiszúróval dekorálhatjuk a közepét, mivel sütőport nem használtunk, nem lesz torzulás sülés közben. 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és kb. 12-14 perc alatt megsütjük a fehér és a barna korongokat is. Hagyjuk teljesen kihűlni!

Egy korong közepére krémet helyezünk, majd egy ellentétes színű korongot ráteszünk, és óvatosan összenyomjuk, amíg a  krém el nem oszlik egyenletesen a keksz széléig. Én a hűtőbe tettem, hogy a krém ne legyen túl lágy szobahőmérsékleten. Másnap lesz a legjobb, akkor már nem fog szétcsúszni, a tapasztalat a töltött kekszeknél ezt mutatja.

4.  T Ö R Ö K M É Z

Nekem nem tartozott a kedvenceim közé, de meg kell valljam, hogy az itthon készített törökméz belopta magát a szívembe. 🙂

törökméz

Hozzávalók
(kis adag)

10 dkg cukor
1,5 ek méz
1 kk szódabikarbóna

a tál kikenéséhez 1 ek olaj + alufólia

Kezdjük a történetet azzal, hogy az alufóliával jól kibélelünk egy müzlis tálat. Simítsuk bele szépen a fóliát, különben csipesszel csipegethetjük ki a törökmézből, ha itt-ott befolyik. Egy ecset segítségével alaposan olajozzuk körbe a fóliát mindenhol. Az előkészületekkel ezzel kész is vagyunk.

A szódabikarbónát egy kis csészében készítsük magunk mellé.  A cukrot és a mézet egy lábasba öntjük, és viszonylag nagy lángon (vagy a közepes rózsán menjen max-on, vagy ahogy én csináltam, tegyétek a nagyra, és állítsátok kb. középszintbe) elkezdjük hevíteni. Nagyjából 5 perc az egész folyamat, ennyi idő telik el, amíg nagyon szép világos karamell színt kap a cukor és a méz. Ne akarjunk olyan karamell színt kapni, mint amit krémekben látunk, mert utána jön a krach…  Tehát épphogy szép világos elkezd lenni a cukor, elzárjuk a lángot, beleborítjuk a szódabikarbónát, és villámgyorsan elkeverjük, kb. 6-8 keveréssel.

Ekkor kezd majd habozni, és gyorsan áttöltjük a kibélelt, kiolajozott tálkánkba egyetlen, hirtelen mozdulattal.

És kész vagyunk. Szobahőmérsékleten 1 óra alatt hagyjuk kihűlni, majd kiszedjük a tálból, lehúzzuk a fóliát, és egy éles, recés kés segítségével tudunk vagdosni belőle, no nem túl szabályos darabokat. Kóstoljátok meg, szerintem zseniális!

5.  V A N Í L I Á S  K A R I K A

vankarika

Az örök, a kedvenc, a megunhatatlan…. 🙂 És ebből annyit eszel, amennyit hajlandó vagy csinálni, ugyanis a bolti karika horror árából (ami már nem is olyan, mint régen) sokkal többet ki tudsz hozni. 😉

vaníliás karika

Hozzávalók
35 dkg liszt
5 dkg kukoricaliszt
(ettől lesz igazán keksz a keksz)
25 dkg vaj/margarin
15 dkg porcukor
1 cs. vaníliás cukor
csipet só
1 tk vanília kivonat vagy 1 vanília rúd belseje
2 M-es tojás sárgája
1 tk sütőpor
és ha nem áll össze a tészta, akkor pár csepp víz
-az aljára étcsokoládé

A liszteket, a porcukrot, a csipet sót, és a vaníliás cukrot összekeverjük. A szoba hőmérsékletű margarinnal/vajjal alaposan összemorzsoljuk. (Ha van késes aprítónk, tökéletesen elvégzi ezt a mozzanatot helyettünk.) Hozzáadjuk a vanília kivonatot (vagy a vanília rúd belsejét), a sütőport és a 2 tojássárgáját. Szépen összedolgozzuk, ha nem áll össze a tészta, egy kevés vízzel segíthetünk ezen, de csínján bánjunk vele! Ha összeállt egy nagy gombóccá, fóliába csomagoljuk, és legalább fél órára hűtőbe tesszük.

A sütőt előmelegítjük 180 fokra, a tésztát kb. 1 cm vastagra nyújtjuk, és linzer kiszúróval kiszaggatjuk a kekszeket. Ennek hiányában fogunk 2 pogácsa szaggatót (egy nagyot és egy minit), és az ízén semmit se ront, ha sima karikákat kapunk, ugyebár. A kekszeket kb. 10-15 perc alatt szép világosra sütjük. (Ne hagyjuk, hogy megbarnuljon, mert más lesz az állaga, keményebb.) Ha kihűlt, az alját olvasztott étcsokoládéba mártjuk, egy késsel picit lehúzzuk (azért maradjon ám rajta), majd sütőpapírra rakosgatjuk, és hűvösre tesszük (hűtő). Ha a csokoládé visszadermedt, le tudjuk szedni a sütőpapírról. Jól záródó fémdobozban napokig eláll. (Mivel a csokit nem temperáltuk, hűvös helyen tartsuk, hogy ne olvadjon meg nagyon.)

HahoPihe Konyhája Facebook oldalát ITT találod, gyere, csatlakozz! 😉

Több ezer recept egy helyen a Receptneked oldalán! 😉 Kukkants be! 🙂

A nem saját képek forrása: http://retronom.hu