Rumos sárgabaracklekvár

Készült sima és rumos kivitelben is, előbbi a gyerekeknek, utóbbi a merészebb felnőtteknek… 🙂

Hozzávalók
néhány kg sárgabarack
cukor ízlés szerint
(nem kell sok)
2 tk rum/üveg

Na kérem, én egy percig nem lacafacáztam. 2 gyerek, 1 férj, munka és tomboló nyár mellett nekem aztán nincs időm arra, hogy a lekvárt órákig főzőcskézzem. Majd ha nagymama leszek, esetleg akkor, de nem, magamat ismerve akkor sem… 🙂

Adott volt 6 kg meseszép érett, édes, gyönyörű sárgabarack. Aminek a család nekiesett úgy azon nyomban az én legnagyobb örömömre, mert a gyerekekről sok mindent el tudok mondani, de azt, hogy gyümölcsfalók, azt nem igazán. Esznek időnként ezt-azt, de nem mindent. De ez a barack egyszerűen kiabált, hogy egyetek meg, és ők meghallották és megették. 1 kg-ot tutira úgy első nekifutásra. Aztán kicsit félre is tettem és a maradék kb. 3,5-4 kg-ból akkor úgy döntöttem, lekvár lesz. Feltúrtam a kamrát, találtam néhány használható üveget. Nem sokat, mert a múltkor minden létező befőttesüveget kihajigáltam a szelektívbe, mert éveken keresztül csak őrizgettem, meg kerülgettem, meg ide pakoltam, aztán oda, úgyhogy itt volt az ideje. Persze akkor még nem gondoltam rá, hogy egyszer csak átkattan az agyam és lekvárt fogok főzni. Na de megoldottam, mint mindig mindent. Lett üveg, volt lekvár, meg volt vagy 45 fok a konyhában, úgyhogy hozzáláttam.

A barackokat alaposan megmostam és kimagoztam. Beletettem egy nagy fazékba. És alágyújtottam. (Persze csinálhatjátok azt is, hogy leszórjátok cukorral, meg pihentetitek egy éjszakát a hűtőben, de ez itt most rapid változat, bocsánat.) Elkezdtem főzni. Igen, héjastól. Nem, nem forráztam le és húztam le a héját, mert semmi értelmét nem láttam, plusz felesleges időpazarlás. És mint tudjuk, úgyis a héjában van a vitamin, ezt mindenki megtanulta gyerekkorában. 🙂 🙂 🙂

Időnként átkevertem a barackokat, azok pedig szépen a hő hatására kezdtek összeesni és levet ereszteni. Amíg így rotyogtattam, addig az üvegeket nagyon alaposan kimostam forró vízzel.

Amikor a lekvár már szépen összeesett, egy botmixert itt-ott megjárattam benne. Lehet hígabbra, lehet sűrűbbre, ki hogy látja. Ügyeljünk rá, hogy sűrűn megkeverjük, nehogy leégjen.

Megkóstoltam, és abszolút édesnek bizonyult, úgyhogy majdnem készült egy hozzáadott cukrot nem tartalmazó lekvár, de végül kedveztem az édesszájú családtagoknak és kicsit megédesítettem. Pont ezért nem ajánlom, hogy már az elején lecukrozzátok, mert a cukor mennyisége függ attól, mennyire édes a gyümölcsünk. Én nem is adtam hozzá szerintem 10-15 dkg-nál többet. Így cukorral együtt még főzögettem egy ideig, hogy szépen sűrűsödjön. Ha nagyon sűrű lekvárt szeretnénk főzni, akkor 2 dolgot tehetünk. Az egyik, hogy tényleg piszok sokáig főzzük és megunjuk, de elforr a leve és marad a sűrűje. A másik, hogy veszünk mindenféle csodaszereket, mint pl. Dzsemfix és társai. Ezzel kicsit felturbózzuk és akkor lesz sűrű dzsem a végére.

Mi kenyérre, kalácsra és palacsintára fogyasztjuk, ahhoz pedig tökéletesen megteszi a hígabb verzió is, így én tényleg kb. 1 órát főztem, nem többet.

Amíg a lekvár rotyogott, egy lábosban elkezdtem vizet forralni. Ezt használtam most dunsztoláshoz.

A kész lekvárt még forrón az üvegekbe töltjük, majd lezárjuk őket. Ha ti is szívesen készítetek rumos változatot, akkor azt a végére hagyjátok, amennyit ilyen módon szeretnétek elkészíteni, azt keverjétek ki ízlés szerint rummal és úgy tegyétek üvegbe.

A lezárt üvegeket óvatosan abba a lábasba helyeztem, amelyikben eddig a vizet forraltam. Elzártam alatta a gázt és vigyázva, hogy ne szenvedjek égési sérülést, beletettem őket.

FONTOS! Ahogy belehelyezitek a teli üvegeket, növekszik a víz szintje (tudjátok, Arkhimédész tehet róla), tehát ne legyen teli a fazék vízzel! A lényeg, hogy amikor benne van minden üveg, a víz az üvegek nyakáig érjen, de a kupakhoz már ne érjen fel!

A lábosra ráhelyezünk egy fedőt és így hagyjuk benne a lekvárokat addig, amíg teljesen ki nem hűl. (Persze ha a jól bevált fejre állításhoz, majd pokrócba csomagoláshoz ragaszkodtok, úgy is lehet.)

Baracklekvár főzése tisztítással és dunsztolással együtt kb. 1,5 óra. Juhúúúú! 🙂 Lett 5 üvegecskével, ezt őszig jól megesszük.

Ha szeretnél követni Facebook-on, vagy Instagramon, keresd HahoPihe Konyháját!

A blogot a Receptneked.hu támogatja!

Szólj hozzá!