Bizony, bizony, néha el kell rugaszkodni a megszokott dolgoktól, a derelye tök jó prézli nélkül is ám. 😉
A múltkor elmentünk kirándulni a csipet csapattal, megnéztük a Paprikás patakot, a Solymári várat és jól kifáradva betértünk egy tavaly felfedezett vendéglőbe. A vendéglő alig vehető észre az út szélén, elég régi épület, beleolvad a környezetbe. A múltkor is csak azért találtuk meg, mert már eltévedt túrázásunk után úgy kopogott a szemünk az éhségtől, hogy szerintem már egy hétköznapi házba is bekopogtunk volna 1 szelet kenyérért. 😀 Úgyhogy hetedik szenzorainkkal kiszúrtuk az éttermet, ami olyannyira bejött, hogy 1 év elteltével (az idén) újra visszamentünk. Az étel mennyisége nagy, az árak nagyon barátiak, a kiszolgálás is rendben volt. Na szóval visszatérve a derelyéhez, itt volt az étlapon a sült derelye. Ugyan nem én ettem, de mindenképp bizalomgerjesztő csemegének tűnt, és Judit is meggyőződéssel jelezte, hogy finom. 🙂 Úgyhogy sütöttünk itthon is derelyét.
Itt azért megjegyzem, hogy csaltam. Bár erre nyilván már a fotóból rá lehet jönni, mivel kissé szabvány méretűek ezek a csemegék. Igen, nem én gyúrtam, szaggattam, töltöttem…. de aki kedvet érez hozzá, bátran lásson neki, mert a házi mindig finomabb.
Tippek:
– Túrós sült derelyéhez készíthettek vaníliasodót!
– Túrós sült derelye eper-, vagy csokiöntettel sem utolsó!
– Eperlekvárral töltött sült derelyéhez jól passzol a csokiöntet!
– Szilvalekvároshoz szintén mehet a vaníliasodó, vagy egyszerűen szórjátok meg fahéjas porcukorral, ahogy én is tettem! 😉
Hozzávalók
1 kg fagyasztott derelye
(készülhet házilag is)
bő olaj a sütéshez
fahéjas porcukor/öntet
A fagyos derelyéket bő, forró olajban szép pirosra sütjük, majd papírtörlőre szedve hagyjuk, hogy a felesleges olaj lecsepegjen. Ezután ízlés szerinti öntettel, vagy porcukorral meghintve kínáljuk.
Jó étvágyat!