Mézes krémes

mézes
Mézes krémest még gyerekkoromból ismerem, apai nagymamám készítette, és nagyon, nagyon szerettem! Aztán évekre feledésbe merült…
Végül rájöttem, hogy nekem van egy nagyon szuper süteményes könyvem, amit szívből ajánlok bárkinek, mert eddig egyetlen receptben sem csalódtam, az arányok mindig, mindenkor tökéletesek voltak (természetesen nem tudok mind a 250 receptről nyilatkozni, de amit próbáltam, azok tényleg jók voltak). A könyvet Tesómnál láttam először, majd addig nyúztam, míg szerzett nekem is egyet akciósan 🙂 Szerintem az eredeti árát is megéri, de 1800-at aztán mindenképp…
Igazán jó receptek vannak benne, a másik óriási kedven, amit szintén Karácsonyra szoktam készíteni – bár az idén sajnos már nem lesz rá időm – a méteres kalács. Na az is tuti megér egy bejegyzést, remélem megéri a blog, hogy felkerüljön ide…
És ha már ennyi szó esett a könyvről, mutassam is már meg, igaz? Hát erről beszélek:
Hozzávalók
Tésztához
1 tojás
5 dkg margarin
5 evőkanál tej
2 evőkanál méz
45 dkg liszt
15 dkg cukor
1 mokkáskanál szódabikarbóna
Krémhez
5 dl tej
4 evőkanál búzadara
12,5 dkg vaj/margarin
15 dkg cukor
3 evőkanál rum
3 evőkanál kakaópor
4-5 evőkanál savanykás lekvár
Tetejére
15 dkg étcsokoládé
3 ek olaj
A tojást a margarinnal meg a tejjel keverd simára. Add hozzá a mézet, majd apránként dolgozd bele a lisztet, a cukrot, a szódabikarbónát.
A masszát oszd háromfelé, és egyenként nyújtsd kb. 20×30 cm-es téglalappá. A tepsi hátoldalára fektess sütőpapírt, majd a tésztalapokat ráhelyezve egymás után süsd meg előmelegített sütőben 180 fokon szép zsemleszínűre.
A krémhez a tejben főzd meg a darát, majd a cukrot a vajjal keverd habosra. A hideg krémmel keverd el, s oszt kétfelé. Az egyikbe önts rumot, a másikat ízesítsd kakaóporral.
Az első tésztalapot fektesd tálra, kend meg vékonyan lekvárral, majd simítsd rá a világos krémet, következő tésztalap, lekvár, kakaós krém,  harmadik tésztalap, és végül vond be gőz felett megolvasztott csokoládéval, melybe 3 evőkanál olajat is teszünk. Legalább egy napig hagyni kell pihenni, hogy a tészta megpuhuljon.
Nálunk ez is odakerül az asztalra a többi karácsonyi sütemény mellé… További szép készülődést kívánok mindenkinek így a finish-ben 🙂