Megérkezett a mínuszokkal “tarkított” tél, úgyhogy itt a remek alkalom, hogy kocsonyát főzzünk! Ha nem lenne elég helyünk a hűtőben, lehet kipakolni az erkélyre, garantáltan nem enged fel.
A kocsonya egy eléggé megosztó étel. Van aki szereti, és van aki nem. Van aki csak a levét szereti (mint pl. én), van aki fülét-farkát. Van aki zöldségekkel főzi, van aki nélküle, és van olyan, mint én, aki 90%-ban szín húsból. 🙂
Még mikor otthon laktam a szüleimmel, rendszeres vendég volt a téli hónapokban a kocsonya. Én szerettem a levét, nagyon finoman készítették a szüleim. De az egyéb “nyalánkságokért” nem voltam oda. Ha szerencsénk volt, megmentettek nekünk egy kevés levet (he-he 3an vagyunk tesók, 3 tányér üres kocsonyalé tudjuk mit jelent a többi tányérra nézve…), és az csak a miénk volt. Ha nem volt szerencsénk, akkor én pl. néha körbeettem a húst, körmöt és hasonló disznóságokat körülölelő kocsonyás levet. Ez utóbbit nem díjazta túlzottan senki. 🙂
Mikor elköltöztünk saját otthonunkba, akkor se kellett a kocsonya témakörrel foglalkoznom, anyósom ezt remekül megoldotta helyettem, megfőzte, és Férj megkapta a maga adagját. Mióta anyósom már nincs velünk, ez is egy újabb kihívás volt számomra, amivel meg kellett küzdenem. 3 éve már, hogy az első saját kocsonyámat elkészítettem. Hát had ne mondjam, kisebb családi vitába fajult a dolog. Merthogy én megvettem a kocsonya csomagot a hentesnél. Mire férj megkérdezte, mégis hol a húúúúús? Nos azóta tudom, hogy bizony nem eszik sem körmöt, sem malacfarkat, sem nyelvet, sem semmi hasonlót. Márpedig ugye ezek nagyjából alap dolgok egy kocsonyában. Így történt az eset, hogy változtatni kellett. (A hentesnek persze nem mondom már, mihez viszem az alapanyagot, mert mikor egyszer megemlítettem, ő is hülyének nézett, hogy mégis miből akarok én kocsonyát főzni???)
Na de nézzük, mi is az, amitől egy kocsonya kocsonya lesz? A bőr, a csont, rengeteg fokhagyma, és sok bors. Utóbbi az íze miatt, első három segít a kocsonyásodásban is. A körmök túl nagy helyet foglalnak ahhoz, hogy csupán sűrítés gyanánt használjuk, ha utána nem áll szándékunkban elfogyasztani. Tehát marad a csontos-bőrös csülök, meg némi plusz bőr, az elfér az egyéb hús mellett. Úgyhogy jöjjön a saját verziónk sok hússal.
Hozzávalók
egy nagy fazék
2 kisebb első csülök
1 kg lapocka
1 adag sertés bőr
(1 kisebb füstölt tarja)
egyszer ezzel csináltam, bitang jó lett, de most elfelejtettem venni, tehát opcionális
2 fej vöröshagyma
1,5-2 fej (nem gerezd!) fokhagyma
1-2 szál sárgarépa (opcionális)
egész bors
(nem számoltam, de 40 szem tuti volt)
só/ételízesítő
kb. 4 liter víz
A húsokat alaposan lemossuk, ha a bőr pecsétes, én azt le szoktam vágni. A lapockát ketté vágtam, a csülköket, a bőrdarabot úgy egyben beletettem a fazékba. Rádobtam 2 fej vöröshagymát, és rengeteg fokhagymát, amiket előtte gerezdekre szedtem. A borsot teatojásba tettem, és úgy lógattam a fazékba. Kb. 2 ek sót (1 ek só, 1 ek ételízesítő) is rászórtam mindenre, végül felöntöttem annyi vízzel, ami ellepte, és ezzel meg is telt a fazekam színültig. Innentől sok dolgunk nincs vele, leszámítva a végén a mosogatást.
A tűzhelyre tesszük a teli fazekat, alágyújtunk, és elkezdjük felforralni. Ha forrni kezd, a tetején keletkező hab réteget egy kanál segítségével szépen leszedegetjük. Ezt mindaddig így csináljuk, amíg a hab újra felbukkan. Amikor forrni kezd a levesünk, takarékra tesszük, és hagyjuk, had készüljön. Ha a víz nagyon párologna, egy picit utána pótolhatjuk, de ne hígítsuk fel nagyon, nekem a végére mindig jó 2 ujjnyival kevesebb víz marad a fazékban. Tehát takarék lángon főzzük, forrástól számítva úgy 6 órát tutira. (Félidőben kóstoljuk meg, ha nem elég sós, akkor még sózzuk meg!) A 6 órát néhányan sokallják, mások esküsznek rá, hogy egész éjjel főzni kell. Nos, nekem onnantól, hogy alágyújtottam, 7 órát főtt az egész. A 7 óra elteltével fogtam egy kistányért, rámertem egy-két evőkanál kocsonyát (Reyától tudom, hogy így kell), félretettem hűlni, be a hűtőbe, és ha az a kevés kellően megdermed, a többi is meg fog, tehát kész vagyunk. A húsokat kiszedjük, feldaraboljuk, és elosztjuk a tányérokban egyenlő arányban. Ezután szépen rámerjük a levet egy szűrő segítségével, hogy minden “zacc” fennakadjon, és ne legyen zavaros a kocsonyánk.
Ha lehűlt szobahőmérsékletűre, tehetjük a hűtőbe/hideg spejzba/erkélyre. Pirospaprikával megszórva, és citromkarikával díszítve kínáljuk. A mi idei kocsonya adagunk ezennel elkészült. Lett 7 tányérnyi belőle, és 1 kis bögrébe jutott üres lé is 🙂 Most 5 napig tutibiztos, hogy nem főzök semmit!
Nyomtatás
