Sütök, főzök, elmesélem, megmutatom…
Pihe-puha, mákos, almás, vanília sodóval kínáld! 😉 Az alma adja meg ennek a sütinek azt a tökéletesen puha állagát, amiért mindenképp el fogod készíteni. Feltéve, ha szereted a mákot. De ha mégse szeretnéd, akkor készítsd például dióval, vagy a mák helyett használj lisztet, kevés kakaóport. A süti önmagában is zseniális (már-már szégyellem, hogy ennyit áradozok …
Gyerekkoromban, mikor anyukám szilvásgombócot készített, akkor készült burgonyaleves is, és a gombóc tésztájából mindig félretett annyit, hogy apró gombócok jussanak a levesbe is. Az egész levesben ez volt a legeslegfinomabb. Emlékszem, mindig utoljára hagytam az összes gombócot, hogy a végén maximálisan kiélvezhessem… Azért bevallom, én most csaltam. Mégpedig úgy, hogy én közben nem készítettem szilvásgombócot. …
Ezek a darabok nem csak szépek és finomak, de még némi egészségtudat is szorult beléjük. Nem véletlen, ugyanis a recept a csupa-csupa egészséges ételeket felsorakoztató Salátagyárból való. Andi, a Salátagyár bloggere az ünnepek előtt játékot indított. A feladat az volt, hogy a blogon fellelhető recepteket próbáljuk ki, készítsünk el valamit, fotózzuk le, és küldjük el. …
Áááááhhhhhh ez isteni, de tényleg! Csak úgy gurultak be a golyók a szánkba, a gyerekek és a felnőttek is egyaránt imádták anyukám raffaello golyócskáit, és még mielőtt mindnek lába kelt volna, férj telefonjával gyorsan kattintottam, és lássátok jó szívem, meg is osztom veletek, függetlenül attól, hogy a fotót nem tudtam kicsit feltuningolni… remélem, nem bánjátok! …
A népszokás szerint az új év első napján lencsét szokás enni, hogy sok pénz érkezzen a házhoz. Ezzel egyetlen gondom van, hogy nem szeretem a lencsét… Legalábbis gyerekkoromban rettentően utáltam. Mert a lencséből ugye mindig főzelék készült, más formában én például nem is ismertem. Aztán felnőttként se lettünk jóban. Ha nagyon muszáj, pár kanállal megeszek, …
Szilveszterre kötelező! A jóból még jobbat tipikus esete lett ez a stangli. Mert tudom, és hiszem, hogy mindig kell egy kicsit változtatni a megszokott ízeken. Még akkor is, ha Férj ezért nem mindig szokott lelkesedni… Van nekem egy bevált alapreceptem, amit évek óta használok amikor sietek, de mégis kell sütni valamit, és mindig osztatlan sikert …
Sok-sok krémmel a közepén. Íme egy klasszikus süti, amit én még soha életemben nem készítettem. 🙂 De minek készítsem, ha van aki megcsinálja helyettem? Ez a darab, amit itt a fotón is láthattok a tesóm alkotása, Karácsonyra hozta nekünk, és még sikerül megörökítenem a távozása előtt. Nyilván a süti távozásáról beszélek 🙂 Tesó megengedte, hogy …
Egészen pontosan 68 cm-es… 🙂 De nem is ez a lényeg, hanem az az “átkozottul” puha és omlós piskóta, amit belülről az isteni rumos krém, kívülről a fennséges étcsoki ölel körbe. Nagyon szeretem ezt a sütit, és bár elsőre azt gondolnánk, hogy macerás elkészíteni, azért ez nem egészen így van. Ráadásul én 2 részletben estem …
Karamellfüggőknek! Nem hagyományosan, hanem mézből… 😉 Rendszeres blogkövetők tudják, hogy van egy csúcs szuper karamellkrém receptem (ami nem saját, mert Tortafüggő Marisztól van), ami valamiben különbözik a hagyományostól. Mégpedig abban, hogy mézből készül. Tejszín és vaj hozzáadásával. Elronthatatlan, egyszerű, és még finom is. Már tavaly is izgatta a fantáziámat, hogy tudok e belőle szaloncukrot készíteni. …
Egy szelet bejgli azoknak, akiknek a hagyományos kihívást jelent… A bejglivel nekem egyetlen bajom van, mégpedig az, hogy képtelen vagyok olyat készíteni, mint amilyet anyósom csinált régen. Az fantasztikusan finom volt. Így nekem egy kicsit mindig “mumus” ez a dolog. Noha voltak egész sikeres próbálkozásaim, szóval nem panaszkodom. 🙂 Most megreformáltam a bejglit egy kicsit. …
