Tegnap nem tudom milyen indíttatásból, de elkapott az újítás varázsa, és úgy döntöttem, új arcot adok a blognak. Tényleg nem tudom, mi késztetett erre. És ahogy illesztgetem be a kis logómat, amin látható a blog indulásának dátuma, Férj megjegyezte, hogy jé, most vagy 10 éves. És akkor a homlokomhoz csaptam, és elkezdtem villámgyorsan felkutatni az archívumban az első bejegyzésemet, mert egyre inkább derengett ez a novemberi hónap. És láss csodát, ma, azaz november 2-án, 2010-ben létrejött a HahoPihe Konyhája.
10 év hosszú idő, sok minden történt ez idő alatt. 2010-ben kezdte a fiam a bölcsit és amíg a felgyűlt szabadságaimat töltöttem, úgy éreztem, tennem kell valamit. És akkor jött a szikra, hogy kezdjük el feltölteni egy blogra a kedvenc receptjeimet. Csak úgy, a saját szórakoztatásomra, és ha igényli a család, akkor nekik. Meg pár barátnak. Jesszus, mennyire örültem, amikor egy ismerősöm a lányával bekövette a blog Facebook oldalát, csak azért, hogy meglegyen a 100. követőm. Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés nekem.
Az első, már receptet is tartalmazó bejegyzés 4-én született meg, ITT találhatjátok a remekbe szabott fotóimat fikusszal, mindennel. 🙂 A lelkesedés nagyobb volt, mint ahogy azt a fotók tükrözik. 🙂
Időközben újra felénk járt a gólya, így további időt tudtam a blognak szentelni, amit igazán élveztem. 2013-ban a Central Media jóvoltából elindult a Cafeblog VIP programja, melyre pályáztam és beválogattak. Bár szerintem bárkit felvettek, aki jelentkezett, de azért én nagyon boldog voltam. 🙂 Az örömöm már csak akkor volt nagyobb, amikor hónapokon keresztül sikerült bekerülnöm a TOP10 legolvasottabb blog közé, a receptjeim a Startlapon és a Nők Lapja Cafén is megjelentek és némi borravaló is jutott a TOP-ságért cserébe. 🙂 Ezeknek a megjelenéseknek köszönhetem például, hogy szerepelhettem a Babapercekben 5 rövid epizód erejéig. És ez idő alatt ismertem meg Istvánt is, a Receptneked.hu oldal szerkesztőjét, tulajdonosát, aki először csupán interjút készített velem, melyet ITT olvashattatok, majd átcsábított a Receptneked oldalára, mint bloggert.
2014-ben a VIP program keretein belül egészen pontosan 199 új bejegyzés került fel a blogra, és közel 1,5 millió oldalletöltést produkáltatok, ami egészen elképesztő! 2014. decemberében történt az újabb változás, amikor is átköltöztem a Receptneked.hu felületére (http://hahopihe.receptneked.hu), elkészült az új logóm, Böbének köszönhetően, amiért nem tudok elég hálás lenni és ami a mai napig a blog dísze és az idők végezetéig az is marad.
A Facebook oldal nézettsége az átköltözés utáni 1 hónap alatt 50%-al nőtt, ami óriási növekedés. Ennek a költözésnek köszönhetően a követőim száma néhány hónap alatt 5ezerről közel 30ezerre növekedett. Jelenleg pedig közel 35ezren követtek Facebook-on.
A nagy lendület egészen 2016 tavaszáig tartott, amikor is visszatértem a “civil” életbe és újra “hétköznapi” emberré váltam, aki reggel elmegy itthonról dolgozni és késő délután ér haza. Ez is egy pozitív része volt az életemnek, mert ennek a munkának köszönhetően most olyan területen dolgozhatok, ami tetszik. Ennek a munkának köszönhetően ültem újra vissza az iskolapadba és szereztem diplomát, habár Isten tudja hányszor akartam az egészet abbahagyni, mert úgy éreztem, sok. Ami viszont háttérbe szorult, az a blog. Sokkal kevesebb bejegyzést tudtam készíteni az elmúlt 4 évben, hisz munka és gyerekek mellett ha sütök is, nehéz leülni a gép elé és megszerkeszteni a bejegyzéseket. Igen, picit szívfájdalmam is ez, hisz tényleg fantasztikusan jó éveket köszönhetek a blogolásnak, és tudom, hogy egyszer visszatérek majd, de ennek még nem jött el az ideje. 🙂 De itt vagyok. Ha nagyon ritkán is, de hallani fogtok mindig rólam és elmondhatatlanul hálás vagyok azért, hogy ez a több, mint 30ezer követő nem eredt szélnek akkor sem, amikor a csökkentett volumen után egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk 2018 tavaszán.
A kislányomról ekkor derült ki, hogy cöliákiás. A diagnózistól rettentően összezuhantam és idő kellett, amíg felépítettem újra önmagam. Ennek az autoimmun betegségnek okán a blog is egy új irányvonalat vett. Tudom, ezt sokan nem díjazzák, és nagyon igyekszem úgy megadni a recepteket, hogy az is el tudja készíteni, aki nem étkezik gluténmentesen. Ez nálunk nem hóbort, nem divatdiéta, ez egy komoly és élete végéig tartó szigorú diéta, emiatt a lakásban lisztet sem tartunk, mi magunk is gluténmentesen étkezünk (leszámítva a bolti pékárut, amit külön tárolva csak mi fogyasztunk). Mivel ez nekem is egy új dolog volt, nem kezdtem el őrült kísérletezgetésekbe, így általában a régi receptjeimet dolgozom újra és azokat teszem fel a blogra. Remélem, hogy a gluténmentes receptek közül is tudok válogatni, hisz ha belegondoltok, csomó ételbe eleve nem is kell glutén. 🙂 Úgyhogy igyekezni fogok a jövőben is, hogy megfeleljek nektek, mert TI tartjátok életben ezt az oldalt, kedves olvasók.
10 év… tehát pont ennyi telt el a kezdetek óta. Ez a 10 év rengetek örömet hozott az életembe, rengeteg új receptet, ezzel együtt sok plusz kilót is sajnos. 😀 Hozott nekem új barátokat, új követőket, TV szereplést, újság cikket, címlapfotózást és most betekinthetek a gluténmentes receptek közé is, tehát igazán nem panaszkodhatok, színes 10 év van mögöttem.
Köszönöm, hogy velem vagytok, gyertek velem tovább a következő 10 évre is, akkor megint megállok picit számot vetni. 🙂
Addig is barátkozzatok az új blogfelülettel, mert ahogy én is változtam az elmúlt 10 évben, úgy a blogra is úgy éreztem, ráfér egy kis ráncfelvarrás. 🙂
Jók legyetek!
Ölellek benneteket,
Pihe
Nyomtatás
