Tésztában megbújó túró, lekvár, vaníliás porcukor bevonat…. Ez a süti kóstolásért kiált!
Van már jó pár éve annak, hogy ezt a receptet kaptam nagynénémtől. Még a blogolás gondolata se merült fel akkoriban bennem. 🙂 De az utóbbi években valahogy feledésbe merült, pedig ritka finom nasiról van ám szó. És elkészíteni sem bonyolult. A végeredmény pedig jajj, hát az elmondhatatlanul finom! Pihe-puha, lekvárral töltött, vaníliás porcukorban meghempergetett kiflicskék.
Hozzávalók
25 dkg liszt
25 dkg vaj/margarin
csipet só
fél cs. sütőpor
25 dkg túró
lekvár
1 ek vaníliás cukor + 3 ek porcukor
A sütőt melegítsük elő 180 fokra. A lisztet a sóval és a sütőporral elkeverjük, majd a vajjal elmorzsoljuk. (Ha van aprítógépünk, akkor abba tegyünk bele mindent.) Amikor már elég morzsás, gyúrjuk hozzá a túrót. Ha kész a tésztagombócunk, osszuk 10 egyforma részre, egyenként nyújtsuk ki vékony kör alakúra.
Mindegyiket vágjuk fel 6 cikkre, és nagyon vékonyan kenjük meg lekvárral.
A szélesebb felénél kezdve tekerjük fel, majd hajtsuk ívbe, kifli formájúra.
Sorakoztassuk sütőpapírral bélelt tepsire a kifliket (a hajtott rész alul legyen), és toljuk be a forró sütőbe. Kb. 15 perc alatt süssük készre. Amíg sülnek a kiflik, a vaníliás cukrot keverjük el a porcukorral. A kisült, még forró kifliket dobjuk a vaníliás porcukorba, és rázzuk össze, óvatosan forgassuk meg őket benne, majd szedjük tálcára.
A többi tésztagombóccal is ugyanígy járunk el. (Nyújtjuk, 6 cikk, lekvár, teker, sütő, porcukor.) És nincs más dolgunk, mint figyelni, hogy párolognak ezek a kiflik el. Ha jót akarunk, mentsünk meg az első adagból párat magunknak, mert mire végzünk, mind eltűnik. 😉