Rebarbara…. nos, bevallom őszintén, eddig még nem volt hozzá szerencsém. Valahogy elkerült. Hallottam róla, de még sose ettem. Nem sétált velem szembe a piacon, nem kapott el, hogy hé te, vigyél haza. Aztán tegnap mégis történt valami, vásárolni voltunk, és Férj megállt a rebarbara előtt, és kérdi, hogy hátezmegmi? 🙂 És akkor hopp, fél perc alatt a rebarbara a kocsiba került. Sütit is tervezek vele, bár fogalmam sincs mikor lesz erre időm, de mindenképp kóstolásra vágytam. Ezért készült ma belőle turmix. Megkóstoltam nyersen, jó savanykás. Tehát a turmix erősen barna cukorért kiáltott. Meg eperért, ami tegnap még olyan szépen mosolygott, ma pedig olyan bánatos lett, hogy gyorsan kell kezdeni vele valamit, mert jobb kedvre már tuti nem derül. Turmixot nagyjából mindenki tud készíteni, kivéve az, akinek nincs turmix gépe, vagy hasonló szerkezete 🙂 Így essen szó inkább a rebarbaráról, mint zöldségről.
Hozzávalók
1 darabka külső “héjától” megfosztott rebarbara
néhány szem eper
barna cukor
tej
A rebarbaráról lehúzkodjuk a külső héj szerű burkot, majd felapírtjuk. Én botmixerrel dolgoztam, a felkockázott rebarbarát az eperrel és a cukorral pürésítettem, majd felöntöttem tejjel, és felhabosítottam. Kész.
Miért jó a rebarbara?
Magyarországon, ahol a friss zöldségek és gyümölcsök között számos vetélytársa akad, legfőbb erénye, hogy már kora tavasszal megjelenik, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, friss zöldség, aminosav-összetétele és -tartalma is hasznos. Jellegzetesen fanyar, savanykás ízét magas almasav-, citromsav- és oxálsav-tartalma határozza meg. 100 g rebarbara mindössze 16 kilókalóriát tartalmaz. Hasznos növényi rostokat tartalmaz, továbbá értékes cseranyagokat, flavonoidokat, polifenolokat. A vitaminok közül pedig bőségesen van benne A-, B1-, B2- és C-vitamin, valamint niacin. Ásványi anyagai közül kiemelkedően sok kálium, kalcium, foszfor, magnézium, vas és szelén benne. Tovább….
Hogyan fogyasszuk?
Étkezési célra csak a meghúsosodott levélnyél alkalmas. Fogyasztásánál is figyelembe kell venni egészségi hatásait: A rebarbarának két olyan összetevője van, ami miatt fogyasztása mértékkel és óvatossággal javasolható: a már említett sóskasav (oxálsav) és az antrakinonok. Az antrakinon vegyületek főként a levelekben találhatók, ezért csak a szárakat együk meg, a leveles hajtásrészeket bőséges ráhagyással vágjuk le.
Gyümölcshöz hasonlóan kompótnak, lekvárnak, szörpnek, ivólének, sőt bornak is használják tőlünk északabbra, ahol kevesebb gyümölcs érik be. Leginkább az almához hasonló, azt helyettesítő étek. Levélnyele meglehetősen rostos, ezért külső rétegét a spárgához hasonlóan mindig meg kell hámozni, majd célszerű 2-3 cm-es felvágni. Tovább….
További hasznos információkat az általam használt forrásnál találhattok, a Házipatika oldalán!
Egyétek, igyátok, vigyétek! 😉
Nyomtatás
