Köret

Burgonyakrokett

 

DSCF3354[1]_2

Remélem mindenkinek jól telt a Karácsony, minden úgy alakult, ahogy tervezte, nem hajtotta magát halálra, és az ételek minősége is kifogástalan lett. Nekem az idei év végre picit lazábbra sikerült. Köszi Tesó, hogy átvállaltad! 🙂

Tegye fel a kezét, akinek az ünnepi asztal elmaradhatatlan körete a burgonyapüré volt! (Én lapítok, nálunk a majonézes krumplisalátát ilyenkor nem igazán üti ki semmi, maradiak vagyunk, no… 🙂

Most tegye fel a kezét az, aki szereti a burgonyapürét másnap/harmadnap is. Én itt is lapítok, mert én nagyon-nagyon imádom a pürét, mint köretet, de csak frissen. Nem tudom miért, másnap már nem ugyanolyan nekem. Nem rossz, csak nem esik jól, na. Tehát akik hasonló véleményen vannak, mint én, azoknak kapóra jön a püré hasznosítása. Ha szereted a krokettet, készíts ezt belőle! De készíthetsz csupán azért is, hogy változatos legyen a köret, és ne tedd kétszer ugyanazt az asztalra. Nincs más dolgod, mint elővenni a megmaradt burgonyapürét, megsózni, és annyi lisztet hozzákeverni, amennyivel egy jól dolgozható “tésztát” kapsz. 😉 Ugye hogy nem egy nagy kunszt?

Hozzávalók

maradék burgonyapüré, só, liszt, zsemlemorzsa, olaj

A kész burgonyapürét (vajas/tejfölös, mindegy, ahogy szoktad csinálni, és ahogy ott figyel a hűtődben) még megsózod pluszban, majd annyi lisztet gyúrsz hozzá, amennyit felvesz. A lényeg, hogy már ne ragadjon a kezedhez. A sózás kell, mert hiába jó ízű a püréd, a liszt nagyon sokat kivesz ebből a sósságból, tehát pótoljuk. Ha kész, kis gömböcöket csípünk, kroketté formázzuk, zsemlemorzsába hempergetjük őket egyesével, és forró olajban kisütjük. Ha nem köretként tálaljuk, akkor ehetitek úgy, ahogy mi szoktuk, egy kis tejfölös mártogatóst mellé, és már fogyasztható is! 😉 Jó étvágyat hozzá!

Vélemény, hozzászólás?