És a nagy visszatérés örömére, kezdjünk egy farsangi bejegyzéssel….
Ma farsang volt a suliban. Így, hogy végre a lelkem is felszabadult a tanulás terhétől, mindenképp szerettem volna sütni valami mutatós dolgot, amivel Hannával nevezhetünk a sütiversenyre. Nem mondom, hogy életem legszebb alkotása lett, de mentségemre szóljon, hogy a kézügyességem nem a legjobb és életemben először használtam ilyen mázat, mert mi nem szoktunk mézeskalácsot se díszíteni ilyenekkel, úgyhogy na…. hát így nézzétek! 🙂 Bár hozzáteszem, hogy a kekszek különdíjasok lettek végül, aminek Hanna örült a legjobban. 🙂
Ezek a kekszek bár gluténmentesek, sima liszttel ugyanígy elkészíthetik azok, akik ehetik.
Az ötlet már régóta megvalósításra vár, mégpedig Detti (Nassolda) blogján találtam pár éve. Az ő kekszei meseszépek egyébként, érdemes elolvasni az ő tanácsait is a gyártással kapcsolatban, neki még cukrász végzettsége is van, tehát amit ő mond, az tuti úgy van! 🙂
Hozzávalók
30 dkg rizsliszt
20 dkg vaj/margarin
10 dkg porcukor
2 tojássárgája
Máz
2 tojásfehérje
kb. 3/4 bögre porcukor
pár csepp citromlé
ételfesték
A rizslisztet a porcukorral és a vajjal elmorzsoltam, majd hozzáadtam a tojások sárgáját és gyors mozdulatokkal összeállítottam a tésztát. Folpackba csomagolva a hűtőben pihentettem egy ideig (amíg összepakoltam nagyjából a konyhát). Közben karton lapból elkészítettem és kivágtam az álarcot, ami alapján a kekszek készültek.
A sütőt melegítsük elő 180 fokra!
A tésztát rizsliszttel megszórt munkafelületen óvatosan kinyújtottam kb. 0,5 cm vastagra. A sablont a tésztára helyezve óvatosan, éles késsel körbevágtam a formát.
A kivágott kekszeket óvatosan sütőpapírral bélelt tepsire helyeztem, majd a felmelegedett sütőben (180 fok) kb. 10-12 perc alatt megsütöttem.
Hagyjátok a tepsin teljesen kihűlni, mert könnyen eltörnek!
Amíg a kekszek hűlnek, el lehet készíteni a mázat. A tojásfehérjét elkezdtem felverni, majd amikor már kezdett összeállni, adagoltam hozzá a porcukrot és pár csepp citromlevet csepegtettem hozzá. A cukrot érzésre adtam, figyeltem, hogy mikor éri el azt az állagot, hogy szép tartása lesz a máznak. Amikor ezt az állagot elértem, 3 felé szedtem a fehérjét és mindegyikbe tettem pár csepp ételfestéket (dr. Oetker zselés), ettől nem lett túl élénk színe, csak ilyen pasztell, mint láthatjátok. A célnak megfelelt, de normálisabb festékkel tudtok élénkebb színeket is varázsolni!
A mázat zacskókba töltöttem, a zacskó csücskét kivágtam (épp csak egy picit!!!!). Az én mázam állagra pont jó volt, így nem húztam kontúrvonalat, hanem nyomtam a kekszre belőle jócskán és egy fogpiszkáló segítségével szépen elterítettem, ügyelve (már amennyire tudtam) a körvonalakra.
Dettinek azonban van egy tippje erre is: a sűrű mázzal húzzátok meg a kontúrokat, majd amikor kezd megkötni, a maradék mázat pár csepp vízzel keverjétek fel (óvatosan, nehogy nagyon híg legyen!) és ezzel a kicsit hígabb, könnyen terülő mázzal fedjétek be az álarc többi részét.
Hagyjátok a mázat megdermedni rajta! Még mielőtt teljesen megkötne, dekorálhatjátok bármivel (gyöngyökkel, cukorkával, stb.).
Facebook-on és Instagramon is megtaláltok, gyertek bátran, ha gondoljátok! 🙂
Nyomtatás
