Laza, kényelmes, ráérős 10 perc… a végeredménnyel pedig órákig/napokig eljátszanak majd a gyerekek – és ez most, hogy kezdődik a nyári szünet igazán kapóra fog jönni. 😉
Ez most itt egy rendhagyó poszt, mert nem ennivaló, bár megjegyzem, csupa ehető dologból készült, mégpedig a konyhában. :-p Tehát egyetlen percig se aggódj, ha mégis megkívánja a gyereked. Csemegének meg úgyse hinném, hogy megteszi neki, mert nem kevés sót tettünk bele.
Már nagyjából 2 éve tervezek gyurmát készíteni itthon, de mikor a nagyobbik gyerek 1 éves lett, kapott vagy 24 doboz gyurmát, és ezt a gyűjteményt a következő években tovább gyarapította, hála a rokonoknak. Általában ha leülünk gyurmázni, max. 4-6 dobozt nyitok ki egyszerre, szerintem ennyiből is bőven elvannak, és nem szárad ki mind, mert otthagyják, rosszul teszik rá a tetejét, stb.. Így elég sokáig tudunk gazdálkodni a gyurmákkal. Még akkor is, ha a móka végére a 4-6 színű gyurmából általában 1 foltos tömb lesz, és kb. 37 millió apró cafat. Gondolom nem kell bemutatni ezt a gyerekes anyukáknak.
Nos, az idén jött el a pillanat, hogy a már kiürült dobozokat feltöltsük, mégpedig házi gyurmával.
Maga az alap 5 perc alatt simán elkészíthető, a maradék 5 percet áldozzuk be a színezésnek. És hogy mitől lesz illatos? Az eredeti recept szerint az üdítős italportól, ami ha van otthon, jó célt szolgál. Nekem azonban nem volt, így kapóra jött egy kis pudingpor. Akár a hidegen kikeverhetőt, akár a főzőst használjuk, lényegében mindegy.
Hozzávalók
2,5 dl-es bögre
1 bögre forró víz
1,5 bögre liszt
0,5 bögre só
1/4 csomag sütőpor
1 ek olaj
1 púpos ek pudingpor
(eper, vanília, csoki, bármi….)
Ha az adagot tovább osztjuk, akkor tudunk többféle színű, illatú gyurmát készíteni. A pudingportól nem lesz nagyon intenzív a színe, ráadásul korlátozott a színskála, így használjunk ételfestéket.
Nekem a “piros”, ami kissé sápadt eper ízű pudingporral készült, és plusz piros festéket kapott. A másik 3 szín most nem kapott pudingport, csak színezéket.
A bögre forró vízhez adjuk az olajat, a sütőport, a sót, a pudingport és a lisztet, majd fakanállal, gyors mozdulatokkal addig gyúrogatjuk, amíg össze nem áll. Hagyjuk kihűlni. Ezután lecsíphetünk belőle darabokat, és ételfestékkel megszínezhetjük. A legjobb a por állagú festék, mivel annak nincs plusz nedvességtartalma. Ha mégis zselét használunk, és túl lággyá válna a gyurmánk, egy kis liszttel tudjuk korrigálni.
Gondolom nem kell nagyon ecsetelnem, hogy miért, de a csokipudingos gyurma barnás lesz, az epres, puncsos, málnás, stb. rózsaszínes, a vaníliás fehér/enyhe sárgás. 🙂
Éljen a nyári szünet, éljen az otthon elkészíthető gyurma! 🙂
Gyere Facebook-ra, várlak!
Itt is számtalan receptet mutatunk nap, mint nap….
Nyomtatás
