Igazán különleges csokoládék egyenesen Olaszországból!
Lázas böngészés következtében igazi kincsekre bukkantam a neten. Akarom mondani szerszámokra…. Vagy szerszámok egyáltalán ezek?! Nézzétek csak!
Az idő vasfoga picit fogott rajtuk, de ettől igazán különlegesek! Rozsda ide, rozsda oda, (akarom mondani kakaópor ide, kakaópor oda) szerintem abszolút élethűek… Pedig csokiból készültek ám! Igazán precíz kivitelezés, gondos munka, odafigyelés áll a háttérben. Hogy én mennyire szeretnék ilyen ügyes lenni… de tudjátok (ha néha olvastok, tényleg tudjátok), hogy én bizony igen kétbalkezes vagyok, ha alkotásról van szó 🙂 Legyen szó tortaborításról, macaron készítésről, varrásról, rajzolásról, vagy bonbon talpalásról. Talán mert a suszter szakma is távol áll tőlem. Igen, szerintem csak ez lehet a gond a bonbonos “ügyben”…
Na de csokigyárban, ott tökre szeretnék dolgozni! Azért mert buli lehet, megtanulnám a szakma minden csínját-bínját, és azért is, mert hátha akkor egyszer megutálom annyira a csokit, hogy többet nem eszek, és végre megszabadulhatnék némi feleslegtől. Merő logika az egész… 🙂
No de beszéljünk ezekről a mesterművekről. PASTICCERIA GRANDAZZI Domodossolában (Olaszország) 1924 óta egyet jelent a minőséggel. Hétköznapi tárgyakat (is) készítenek, természetesen minőségi csokoládéból. Ha megnézitek az oldalukat, van itt minden, még kiscica farka is talán – na jó, ez lehet, hogy még nem került fel a listájukra. Konkrétan csak pislogtam egyes daraboknál, mert így fotón a legkevésbé sem sikerült megállapítanom, hogy azok valóban csokiból vannak e, vagy lefotózták Józsi bácsi (bocsi, Giuseppe bácsi) régi szerszámait titokban a kert végi sufniban. Egy harapást mindenképp megérne a dolog, hogy meggyőződjek, de nyilván csak ezért nem fogok elutazni Domodossolába. De ha a környéken járok, igyekszem megjegyezni ezt az észak-olaszországi városkát magamnak. Nekem tetszik amit csinálnak, ügyesek, és azért 90 év csak 90 év, na…
Míg a kezdetekkor ez a szakma a férfiak kiváltsága volt (valószínűleg úgy gondolták, hogy csak ők rendelkeznek akkora fizikai erővel, ami ehhez a munkához szükséges – hehe, most meg egyre kevesebben teszik be a lábukat a konyhába is ugyebár…), jelenleg csak nők dolgoznak az időközben cukrászüzemből csokiműhellyé avanzsált családi vállalkozásban. Egyikük álma sem az volt, hogy a családi bizniszben dolgozzon, különböző szakterületeken végeztek, végül mégiscsak beadták derekukat, és milyen jól tették…
Nézzétek a felhozatalt (van itt kérem minden), és ámuljatok! 😉
A szorgos női kezek…
És végezetül egy kis videó, kulisszatitkok a csokiműhelyből… Remélem Nektek is tetszett a bejegyzés. Ha igen, gyertek Facebookra is! Várlak!
[vimeo http://vimeo.com/53339885 nolink]
Forrás, fotók a csokiműhely oldaláról származnak! Menjetek, és nézzétek meg a többit is, érdemes! 14 témában találtok jobbnál jobb képeket csokikról, amiket nem biztos, hogy szívesen ennétek meg, de biztos örülnétek, ha kapnátok párat ajándékba! 😉
Nyomtatás
Csak ámultam…a videó (is) szuper…
Elmennék egyszer…ki jön velem????
Örülök, hogy tetszik Neked is! Én szívesen megyek veled, úgyis imádom Olaszországot! 🙂
Ez annyira, de annyira jó!
Volt szerencsém “kipróbálni” még akkor, amikor nem világméretű a csokiszerszámok elterjedése. Isteni és főleg jó pofa!
Jó cikk!
Köszönöm, ez jól esik! 😉 Ez volt az első “cikkem”, ami nem saját receptet mutat be. Időközben felvilágosítottak, hogy már lassan mindenhol lehet kapni ilyen csokikat 🙂 Én nem járok nagyon olyan helyeken, így nem találkoztam még vele, de szerintem is zseniálisak, legyen akár olasz, akár magyar termék 🙂
Ilyen szerszámokat lehet kapni a Westend City Center -1. szintjén is. Azt nem tudom, hogy magyar gyártásúak-e vagy import csokik, de nagyon jól néznek ki.
Szia, igen, időközben jelezték, hogy egyre több helyen lehet már ilyet kapni (a Westendet is mondták, meg már kisebb városokat is), én mindenesetre szívesen “szórakoztam” a cikk megírásával, nekem újdonság volt, bár konkrétan kulcs formájú csokit már láttam, de ilyen precíz kidolgozásúakat még nem. Örülök, hogy tetszik! 😉