Ti rendelni szoktátok a pizzát, vagy magatok készítitek? Mi szoktunk rendelni is, de ettől függetlenül én mindig jobban szeretem az itthon készültet. És van még egy előnye. Tudjátok mi? Ha a gyerekek is beszállnak, akkor ők is esznek belőle. Nálatok is így van? Amit ők csinálhatnak, azt szívesebben eszik meg. B. például nem eszik pizzát. Nem szereti, és ennyi. Nem baj egyáltalán, csak mondom. De ha azt mondom, süssünk együtt, és azt pakol a tetejére, amit szeretne, akkor egész normális mennyiséget képes enni. Igaz, néha terelnem kell őt, mert képes lenne tejfölös-párizsisat enni, de ha ügyes vagyok, rá tudom dumálni egy kis sonkára is. 🙂
Ami miatt még szeretem a pizzát, hogy sok itthon fellelhető, már kevésbé hasznosítható dolgot “benyel”. Hogy pontosítsak: 2 napig milánóit ettetek, de 3. nap már nem kell? Pizza! Van 3 szelet sonka, meg egy darabka kolbász, fél hagyma az előző napi ebédről, meg egy bontott kukorica konzerv? Pizza! Tonhal, bontott olíva bogyó, maradék már picit kemény sajt? Pizza! És a lehetőségek száma végtelen. Csupán rajtad múlik, mit kezdesz vele. Én megadom az alapreceptet, amiből a tésztát készítheted, a többit bízd a fantáziádra és a hűtődre! Garantáltan nem hűl ki, mire odaér vele a pizzafutár! 🙂
Hozzávalók
40 dkg liszt
1 cs. szárított élesztő
egy csipet cukor
2 tk só
3 ek olíva olaj
2,5 dl langyos víz
bors, oregano, bazsalikom, kakukkfű (ízlés szerint)
A lisztet a cukorral, sóval, a fűszerekkel és a szárított élesztővel elkeverjük. Hozzáadjuk az olajat, majd apránként a langyos vizet, és egy nem ragacsos, jól gyúrható tésztát készítünk. Ennyi, nem több. Mehet legalább fél órára meleg helyre pihenni. Ezután a kívánt méretűre nyújtjuk. Én le szoktam kis gombócokat csípni, és jó vékonyra kinyújtani, így szeretem. A tetejét kedvünk szerint pakolhatjuk meg maradék milánói szósszal, felvágottakkal, kukoricával, hagymával, olíva bogyóval, stb. stb., és végül reszelt sajttal. Jó étvágyat hozzá!
Ha tetszenek a bejegyzések, követhetsz a Facebook-on is! Keresd HahoPihe Konyháját!
Nyomtatás
