Langyosan az igazi…. (Hittem ezt a kisülés után, de meg kellett állapítanom, hogy másnap volt a legtutibb!)
Folyton csak kavarogtak a gondolatok a fejemben, hogy mit süssek uzsonnára. Már majdnem megállapodtam a kuglófnál, aztán egyszer a kalácsnál is, de valami miatt mindig visszatáncoltam. Hogy egészen pontos legyek, inkább az ihlet nem volt meg. Így felcsaptam kedvenc süteményes könyvemet, amire már párszor hivatkoztam korábbi bejegyzéseimben (nagyon szeretem), és és elkezdtem lapozgatni. Végül a mandulás-szilvás lepényhez többször visszatértem. Na nem mintha lett volna itthon akár csak egy szem szilvám is, vagy egy darab mandulám 🙂 De aki nem képes ezen felülkerekedni, annak talán gasztro blogot sincs értelme vezetni. Márpedig én valami ilyesmit csinálok, úgyhogy….
Lepény maradt, szilva-mandula ment, körte-dió jött 😉 és milyen jól jött 😉 Téli sötét délutánokon egy bögre kakaóval, vagy ha jobban esik, hideg tejjel szuper uzsonna, sőt megkockáztatom, reggeli is 😉
Hozzávalók
10 dkg cukor, 30 dkg liszt, fél cs. sütőpor, 1 cs. vaníliás cukor, fél citrom reszelt héja (elhagyható), 20 dkg margarin, 1 tojás sárgája, 1 tk vanília aroma
4 db körte, 1 marék darált dió + 2 marék durvára tört dió, 1 ek zsemlemorzsa, kevés citromlé, 5 dkg porcukor, 1 tk fahéj
A cukrot, a lisztet, a sütőport, a vaníliás cukort és a reszelt citromhéjat alaposan elkeverjük. Hozzáadjuk a kockákra vágott margarint, és alaposan elmorzsoljuk a száraz keverékkel. Ha kész, hozzáadjuk a vanília aromát és a tojás sárgáját, és egy “labdát” gyúrunk. Ha nem menne, pár csepp vízzel segítsünk a dolgon, de tényleg óvatosan, mert hajlamos nagyon hamar ragacsossá válni. Ha kész, lisztezett deszkán kinyújtjuk, és egy közepes méretű tepsibe igazgatjuk. 1 marék (bocsi, nem mértem) diót ledarálunk, ezzel beszórjuk a tésztát, illetve még 1 ek zsemlemorzsával is. (Mai tapasztalatom azt mondatja, hogy ha kemény körték van, nincs szükség a morzsára, ha leveses, akkor használjuk, h. ne ázzon el.) A körtéket meghámozzuk, magházukat eltávolítjuk, és felszeleteljük. Szépen sorban rápakoljuk a diós-morzsára, megcsurgatjuk kevés citromlével. (Nem nyomtam rá egy fél citrom levét.), megszórjuk a porcukros fahéjjal, és végül még dobálhatunk rá 2 maréknyi durvára tört diót. Én csak az egyik felére szórtam, mert B. nem eszi meg így, daráltan viszont fel se tűnik neki 🙂
180 fokos sütőben kb. 35-40 perc alatt megsütjük. – Néha rákapcsoltam légkeverésre, biztos ami tuti alapon 🙂
Langyosan kínálhatjuk. Jó étvágyat kívánok! 😉
Nyomtatás
Kavarogjanak csak tovább a gondolatok a fejedben….Mert eszméletlenül jó amit csinálsz!!!! HAJRÁ!!!!További jó kavargatást!!!!!
🙂 Köszi! 🙂