Home made…
Ha szereted a marcipánt! Ha sokallod a legnevesebb márkák árait! Ha a Karácsonyhoz Neked hozzátartozik a szaloncukor! És ha az marcipános kell, hogy legyen… akkor itt a megoldás! 😉
Amennyiben csupán magatoknak készül otthonra, még a külsőre se kell sokat adni, mit számít, hogy az egyik dundibb, mint a másik, ha ugyanoda kerül a végén mindkettő 🙂 Ha ajándékba szánod, egy picit több figyelem, kidolgozottabb külső, és már csomagolhatod is bármilyen csomagolópapírba. És bár tudom, hogy a csoki burok akkor maradhat szobahőmérsékleten is szép, és ropogós, no meg fényes, ha temperáljuk a csokit, de ez a blog többnyire azokról a receptekről szól, amiket sitty és sutty összedobhatunk. Tehát a “lusták” szaloncukra nem temperálódik, és jobban teszi, ha hűtőben várja jobb sorát, de ez legyen életünk legnagyobb problémája. Ha pedig a tökéletességre törekedtek, számos oldalt lehet találni a csokoládé bonbonok készítéséről, magáról a temperálásról. Vannak akik ezt a mesterséget még hobbi szinten is nagyon profin űzik.
Mi többnyire csak a marcipános szaloncukrot fogyasztjuk a boltok polcain fellelhető listából (bár ha belegondolok, nekem még van pár kedvenc gyerekkoromból, pl. vajkaramella, hm…. vagy a konzum szaloncukrok 🙂 – modernebb változatuk már csokiburkot is kapott, és nem törik bele a fogam). Ez sose kerül a fára, csak magunknak szoktunk venni. De már évek óta nem veszek, mert ez százszor jobb. És mandulát nem csak nyomokban lát, és nincs benne percipán, és semmi adalékanyag, ami kedvünket szeghetné. Oké, nem mondom, hogy olcsó, de a mandula önmagában sem olcsó. Viszont mindenképp kevesebből jövünk ki, mintha boltit vennénk. És a minőség pedig egyértelműen a mi oldalunkon van!
Hozzávalók