T(ejszínes)C(ukkinis)P(aradicsomos)C(sirkés) Pizza – címbe hosszú lett volna kiírni 🙂
Két nappal ezelőtt tejszínes csirke volt az ebéd spagettivel, és maradt másnapra is. Valamint egy kevés a harmadik, azaz a mai napra. Kevés is volt, meg nem szeretem 3 napig ugyanazt adni a gyerekeknek se, így evidens volt, hogy ez vagy Férjre vár, vagy rám. Abból kiindulva, hogy mi lett belőle, valószínűleg inkább az enyém lesz 🙂
Ma a szomszéd gyerekek jöttek át játszani az enyémekhez, és nekik sütöttem grissinit. Ez nálunk általában fogyó eszköz, ha gyerekek jönnek, és az enyémek is rendesen eszik. Most valamiért nem így történt, de nem az íze miatt (csekkoltam, szerintem finom volt), hisz meg se kóstolták 🙂 Még Ketteske volt a legaktívabb (természetesen rajtam kívül) ennek elnassolásában. Most tettem a tésztájába füstölt sajtot is, viszont új bejegyzés nem fog készülni róla, mert nem fotóztam. Meg gyakorlatilag felesleges is, ugyanaz a tészta, csak az ízesítés más 😉
De vissza a tejszínes csirkéhez. Szóval ott tartottam, hogy grissinit sütöttem reggel, és ebből a tésztából maradt egy kisebb méretű pizzának való, tehát ezt most délután szépen szétnyújtottam a tepsiben, vékonyan megkentem tejföllel. Erre azért volt szükség, mert a hús már a szaftot jócskán magába szívta, hát kellett valami, ami szaftosabbá teszi a kész pizzát. A tejfölre kerültek cukkinikből szép vékony karikák. Sóztam, borsoztam. Rákanalaztam a maradék tejszínes csirkét, végül koktél paradicsomokat vágtam félbe, ezeket is rászórtam, a tetejére füstölt- és trapista sajt keveréke került, újra megborsoztam egy picit, és 220 fokra előmelegített sütőbe toltam. Kb. 20-25 perc alatt szépen megpirult.
A pizza/grissini tésztájának receptjét ITT találjátok meg.
Fokhagymával töltött olajbogyót ropogtattam mellé, mert megérdemlem… 🙂