Angry Birds torta

Kérdeztem Férjet, milyen tortát szeretne szülinapjára. Oroszkrémet, az itteni cukrászdából. Hm… nem mondom, hogy nem esett rosszul, hogy nem azt kérte süssek én, de túlléptem a dolgon, és mivel ajándékozni nem szoktunk mostanság, így arra az álláspontra jutottam, hogy a tortám lesz az ajándék Neki, és amikor jön a családja ünnepelni, megkapja a cukrászdás tortát. Egyeskével közösen gondoltuk ki, hogy milyen torta legyen. Az Angry Birds mellett tettük le a voksunk, no nem azért, mert esetleg Férj éjjel-nappal ezzel játszik, sőt Egyeske se, de valahogy egyre többször szaladunk szembe Angry Birds-ös dolgokkal. Meg jópofa, na… Az eredeti terv egy szem madár lett volna, aki beteríti a torta tetejét szimpla 2D-ben, de miután kezdődött a kivitelezés, és pár fotót átrágtunk, egyértelmű volt, hogy ezt B. nem engedi 🙂 Neki kellett sárga madár, piros madár, fehér madár, kék madár, fekete madár, zöld malacok, csúzli, építmény, meg kutyafüle 🙂 Itt ismét megjegyezném, hogy technikából és rajzból is simán hoztam a 3-as szintet, nulla kézügyességgel. Úgyhogy kissé félve álltam neki, de eskü minden szeretetemet beledolgoztam, és oké, hogy nem lett profi, csálé, nem úgy néz ki, mint az eredeti, de szerintem azért cuki.

Amúgy még egy kis szösszenet, B. mielőtt hozzáláttunk, édesen közölte, hogy “Anya, nem baj ha béna lesz, nekem akkor is tetszeni fog…” Na azt hiszem itt dőlt el, hogy oké, lássuk mi lesz belőle. Ő nem bírta megvárni a végét, éjfélkor lettem kész, így rettentő kíváncsi voltam, mit szól hozzá reggel. Hát hogy idézzem: “Hm… ezek a madarak nem is mérgesek, hanem mosolyognak…”. Paff…. áááááááá mondom nem szép? “De anya, azért szép”. És egész nap be volt sózva, mikor mutatjuk meg apának, úgyhogy ebéd után át is adtuk az ajándékunkat. A krém 2 féle, az egyik a kívánt oroszkrém(szerűség), a másik egy eperkrém, és a piskóta mákot kapott. Szerintem fincsi, nekem a cukormáz volt kicsit tömény, de valamivel muszáj volt dolgoznom. A figurák csokigyurmából készültek, erről leírást találhattok ITT.

(16 cm-es tortaformához)

4 tojás

2 ek víz

5 ek cukor

2,5 ek liszt

2,5 ek darált mák

1 tk sütőpor

2-3 marék eper

3 ek cukor

2 csapott ek vaníliás pudingpor

pici víz

2 dl tejszín

3/4 csomag Aranka főzés nélküli

vaníliás pudingpor

A piskótához a tojásokat szétválasztjuk. A sárgáját a cukorral fehéredésig verjük, hozzáadjuk a liszttel elkevert sütőport és a darált mákot, végül óvatosan beleforgatjuk a felvert fehérjét. Kapcsos, vajazott és lisztezett, 16 cm-es tortaformába töltjük a tésztát, és előmelegített sütőben kb. 170 fokon, hozzávetőlegesen 30 percig (tűpróba) sütjük. Ha kész, hagyjuk kihűlni, majd 3 egyenlő részre vágjuk.

Az eperkrémhez az epreket alaposan megmossuk, és egy lábasba dobáljuk. Rászórjuk a cukrot, és melegíteni kezdjük. Ahogy szépen ereszti a levét, és olvad a cukor, villával pépesíthetjük. Úgy 10-15 percig forraljuk, majd a pudingport egy nagyon kevés hideg vízzel csomómentesre keverjük, és ezt az eperhez adva a krémet besűrítjük vele.

Az oroszkrémhez (félreértés ne essék, ez nem az igazi oroszkrém, csak egy ahhoz hasonló, roppant gyorsan elkészíthető vaníliás-tejszínes krém) a tejszínt elkezdjük felverni, majd amikor kb. félúton járunk, hozzászórjuk a főzés nélküli pudingport, és az egészet addig keverjük, amíg egy jó sűrű krémet nem kapunk. És már használhatjuk is.

A piskótát 3 részre szedjük, a tetejét tegyük alulra, erre jöhet az eperkrém, majd a középső lap, oroszkrém (ebből hagyjunk egy keveset a végére), végül a teteje, ami eredetileg az alja volt. Amit meghagytunk oroszkrémet, azt vékonyan kenjük körbe a tortára, az oldalára és a tetejére is.

Én most először használtam cukormázat, viszonylag könnyű volt vele dolgozni, a tasakon megtaláljátok hozzá a használati útmutatást 😉

És hogy szó ne érhesse a ház elejét, a forrásom elsősorban a google volt, jópár képet megnézegettem, de ez a csúzlis ötletet ITT találtam. Természetesen egy hibátlan, csúcs szuper torta volt az ötletgazda, ami mellett az enyém jó mélyen elbújhat 🙂