Kacsazsíros kifli

Update:  Igen, máris újráztam, és muszáj volt módosítanom egy kicsit a kiflin. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy a kacsazsírt nem érzem a tésztán. A mennyiségek változtatásával roppant omlós, finom kifliket kaptam! És melegen még a kacsazsír és érződik rajta kellőképpen! 😉  Épphogy kisültek, már készült is belőle a szendvics. Mennyei! Lentebb már az általam módosított recept található!

Mivel a recept elnyerte a tetszésem, így már nyugodt szívvel oszthatom meg.
Ami miatt első soron aggódtam, hogy vajon ami működik tejjel, az működik e vízzel is. Nem lesz e túl gumis, esetleg hamar kiszárad, stb. stb. Nem vagyok szakértője a sütésnek, így nem tudom h. van e jelentősége annak, hogy a folyadék mi fán terem. Nos, mivel nem kóstoltam a tejes változatot, így csak a vizesről tudok nyilatkozni. Finom! Ezt legfőképp ismét a kisfiam bizonyította be azzal, hogy megette, és ízlett neki, és még ma  reggel is kért belőle indulás előtt, saját akaratából 🙂
Azért kacsazsír ide, vagy oda, az íze sajnos nem érezhető a kiflin, így aki igazán kacsazsíros kiflire vágyik, az még kenje meg egy kicsit. Isteni! 🙂
Természetesen libazsírral is működik, és ebből azt gondolom bármilyen más zsírral. Nálunk kacsa volt a 7végén, így adott volt, hogy miből készüljön. Legközelebb egészségesebb változatban is kipróbálom, de egyenlőre csak fehér lisztet tartok itthon. De készülök az újításokra, most épp zabpelyhes zsemlével szemezek… Pontosabban a recepttel 🙂
Ami ismét a recept mellett szól, az az egyszerűsége, gyors elkészítése. Ilyenkor mindig megfogadom, hogy csak általam készített pékáru kerül majd az asztalra. Aztán persze vannak pillanatok, amikor még ennyire sincs időm, és akkor romba dől minden tervem. De már az is félsiker, ha próbálkozom, nem?
Recept innen: TücsökBogár, Gabojsza

Nyomtatás